Még a velejéig populista hatalom logikájával sem érthető, hogy mi többet akarhat még a Magyar Tudományos Akadémiától a politikai központ. Egy lehetőség azonban még mindig maradt a tudósok kezében. Fábri György docens, az intézmény korábbi kommunikációs igazgatójának véleménye.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének filozófus édesapja úgy gondolja, hogy azt is meg kellene nézni, hogy folyik-e egyáltalán tényleges munka az Akadémia különböző osztályain.
Az egykori ombudsman ironikus hangvételű bejegyzésben reagált az MTA közgyűlésének döntésére.
A tudóstestület szerdán szavaz arról, hogy lemondjon-e az akadémia ingatlanjairól az állam feltételeivel. A létrehozandó új vezetési konstrukció pedig azt szolgálja, hogy – szemben az Orbán-kormánnyal – egy új kabinetnek már ne legyen beleszólása abba, kik irányítják a kutatóintézeti hálózatot. Minden feltétel adott lehet, hogy az erősen központosított kutatóhálózatot lényegében politikai kinevezettek vezessék.
Az Alzheimer-kór és az epilepszia erősítik egymást – a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatócsoportja pedig azt derítheti ki, hogyan. Ez új terápiás lehetőséghez vezethet majd.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) agykutatói egy rendkívül nagy felbontású mikroszkóp segítségével feltárták, mi történik pontosan az idegsejtek közötti kapcsolódási pontokon, az úgynevezett szinapszisokon.
A Széchenyi-díjas társadalomtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 93 éves volt.
A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke szerint nem lehet rezsicsökkentésnek nevezni, ha a piaci ár több mint hétszerese a gázszámla.
A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 80 éves volt.
A Jézus és a Szentistván név is elbukott, de az Annarózsa sikerrel járt.
Freund Tamás szerint el kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes jogú tagja legyen az európai kutatási térségnek.
Állásfoglalást adott ki a magyar kormány akkugyárnagyhatalmi törekvéseivel kapcsolatban az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága. Figyelmeztetnek a kockázatokra, komplex megközelítést, nagyobb nyilvánosságot, érdemi adatokon alapuló szakmai vitát várnak, amihez segítséget is felajánlották.
Karikó Katalin úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség kezelésében és megelőzésében – hangsúlyozzák a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfői közleményében annak kapcsán, hogy a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weismann kapták megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.
Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott.
Mindkét tenderen a Fejér-B. Á. L. Zrt. adta a legjobb ajánlatot az MTA közleménye szerint.
A Törvényalkotási Bizottság nem indokolta meg döntését.
Állandósuló trópusi éjszakák a városokban, visszatérő malária, gabonaföldeket fojtogató gyomok, szennyezett élelmiszerek – néhány azok közül a drasztikus hatások közül, amelyekkel előbb-utóbb szembe találjuk magunkat a Kárpát-medencében a klímaváltozás következményeként.
A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 83 éves volt.
Egyesítették az ellenzéki képviselők utólagos normakontroll-kérelmét az MTA alkotmányjogi panaszával, de az Alkotmánybíróság így is három és fél évet ült az ügyön. A mulasztás megállapítása mellett azt ugyanakkor elutasította az Ab, hogy a törvény alaptörvény-ellenes lenne, és nem semmisítette meg azt.
„Az utóbbi időszakban a pályakezdő tanárok jövedelme nem elegendő az értelmiségi életfeltételek biztosításához sem” – áll a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásában.
